Ebben az egy képben benne van minden magyarázat. Szerencsétlen kutya a rácsra felkapaszkodva bámulja egész nap a folyosót, a gazdit várja vissza. A gazdit, akit annyira szeretett eddigi életének minden percében. Mert az nem lehet, hogy őt itt hagyták. Biztos csak véletlen és majd visszajönnek. Nem tudja, nem is mer arra gondolni, hogy bizony nem jönnek vissza, megunták, már teher volt nekik, és lehet hogy sosem szerették, csak a gyerekek miatt...

A kutyus pedig sosem adja fel a reményt, mivel az hal meg utoljára. Mert ha tele van a menhely, őt bizony legyilkolják...