Bezárjuk őket az állatkertekbe, ahol ilyen nyomorultul élnek. Jó soruk van - hallani. De hogy lenne már jó soruk, örülnek, ha legalább enni kapnak, és mit érezzünk ilyenkor, amikor a festett levelet "eszik" kínjukban, mert normális éltre nincs esélyük?

Ma is egy rohadék a képen. Egy nő,aki nyíllal gyilkolt le egy zsiráfot, utána kint a vadonban megcsinálta/megcsináltatta a frizuráját, úgy fotózkodott vele, mosolyogva boldogan - mintegy mementójaként annak, hogy ez ember mekkora nagy idióta.  

Kint vannak a falon. Ezek a fura emberek halott élőlények között élik le az életüket, amik üveges tekintettel bámulnak a semmibe. Mennyire értelmetlen ez, bár egy-egy nagyobb agancsosra kiválóan ki lehet teregetni több adag mosást is. Őzek, meg muflon, szarvasok, gazellák,…

Az állatkertek ugyanolyan kínzó telepek, mint az állattartó farmok. Hogy sokkal jobbak a körülmények? Persze, de még ez is egyenlő a nullával. Ezt a zsiráfot ugyan nem egy ketrecben tartják, de ez az ingerszegény környezet és a 100 négyzetméteres terület sem ér semmit a szavannai…

Bíráf néven éldegél a neten a lenti állat (magyarul esetleg söráf lehetne). Mint látható hosszú tenyészői munka eredményeként született meg. Maximum csak egy ilyet szabadna ketrecben tartani.

Szörnyű lehangoló fotósorozatot találtam a neten állatkerti állatokról. A legszívszorítóbb ez volt: a bébi zsiráf legelészni akarja fák lombját. De az csak fel van festve a falra, ő pedig nem érti, hogy mi a helyzet... Mennyire irreális már az is, amikor vadállatokat idegen…

Tökéletes kép a valóságról. Az köztudott, hogy a vadászok mind kispöcsű kompenzáló szerencsétlenek, akik igazi férfinak akarnak tűnni. De akkor milyen ez a nő, annak mi lehet a hibája? Biztosan van, nem is kicsi, ha egy zsiráf kedvtelésből történő megölésétől ennyire…