A cikk ide kattintva érhető el.

"Korunk egyik legszomorúbb és leglátványosabb jelensége természeti környezetünk mértéktelen pusztítása; őserdeink kiirtása, óceánjaink túlhalászása vagy éppen bolygónk elképesztő szennyezése. A figyelmes szemlélő számára ma már egyre világosabban látszanak az összefüggések a gazdasági globalizáció és környezetünk pusztulása/pusztítása között. Egy másik fontos probléma, hogy az egész világon uralkodóvá vált életforma, életstílus kulcskérdése a fogyasztás. A reklámok, de szinte minden, ami körülvesz bennünket, arra sarkall, hogy fogyasszunk, minél többet fogyasszunk. Ugyanakkor azoknak a termékeknek a megtermelése, amit elfogyasztunk, az erőforrások túlhasználatához, újabb természetes és természetközeli élőhelyek elfoglalásához, tönkretételéhez vezet. Emellett a fogyasztás következtében hatalmas mennyiségű hulladékot termelünk. Az egyre fokozódó emberi tevékenység hatására a földi természetes ökoszisztémák állapotában 33%-os romlás állt be az elmúlt harminc év során. Ugyanebben az időszakban az emberi tevékenység Földünkre gyakorolt hatása (az ún. ökológiai láblenyomat) 50%-kal növekedett, és már túlléptük azt a határt, amelyet a bioszféra még el tud viselni olyan módon, hogy képes megfelelően regenerálódni. Talán ez a két adat is megfelelően mutatja, hogy nem terhelhetjük tovább büntetlenül környezetünket. - olvashatjuk a Fidrich Róbert Globalizáció és környezet című írásában."

Forrás: Mai Manó Ház

Fotó: Az indonéz szörfös, Dede Surinaya egy szeméttel teli hullámon Java szigetének közelében. © Zak Noyle