Fórumokon állandóan felmerül, hogy a vegánok mekkora hülyék, hogy semmit sem lehetne enni, ha rájuk hallgatna az ember, meg nem lehetne hordani bőr dolgokat sem. Aztán egy idő után egyetértenek a fórumozók, hogy na jó, krokodil bőr cipőt talán mégsem, meg kígyóbőr táskát sem, de sima cipőt, ami a marhabőrből készül, miért ne lehetne, hiszen az a bőr csak úgy ott van, hiszen a marhát már úgyis megzabáltuk vacsorára...

Viszont amikor a gyapjú előkerül, akkor mindenki ki van akadva, hogy ezt már tényleg nem érti, amikor az nem állatok élete árán keletkezik, megnyírják a birkát és kész, ahogy fogalmaztak a múltkor is: "agyrém, hogy már gyapjút sem lehet hordani"...

Válaszként (Forrás:http://www.veganallatvedelem.blogspot.hu)

A gyapjú olyan, mint a tej vagy a tojás: nem kell hozzá közvetlenül megölni az állatot, ahogy a húshoz. A helyzet viszont az, hogy még a legszolidabb gyapjúfarm mindennapi rutinját is állatkínzásnak minősítenénk, ha látnánk. Az állatokat itt is a profitszerzés eszközeinek tekintik. A kicsinyeket itt is elválasztják az anyjuktól.

A birkák szőrét elvileg lehet úgy vágni, hogy az ne fájjon nekik és emiatt a többség abban a hitben ringatja magát, hogy ezzel nincs is semmi gond. Azonban ami a valóságban történik, azt leírni is fáj. A birkanyírókat nem óránként fizetik, hanem birkánként. Tehát jól felfogott anyagi érdekük, hogy minél gyorsabban dolgozzanak. Az ebből fakadó sérülések az egyszerű karcolásoktól egészen a csonkolásokig terjednek. A gyors munkának a birkák tőgye, pénisze, füle mind áldozatul eshet és esik is nap mint nap.Ezeket egyszerűen levágják, ha úgy alakul...

Végül akárcsak a tehenek, a juhok is hamar kiöregednek az iparból, ilyenkor természetesen eladják őket egy vágóhídnak. A gyapjúiparáról híres Ausztráliából a kiöregedett birkákat hosszú hajóutakon szállítják a világ különböző távoli pontjaira, ahol levágják és elfogyasztják őket. 

Ezekről a hajó utakról is írni fogok majd, mert az maga a horror. Brutális képeket láttam erről.