Így ér véget az életük. Sötétben vagy csak lámpafénynél, ketrecekben összezsúfolva élnek addig is - tojógépeknek használjuk őket. Amikor végkimerülésben vagy betegségben meghalnak, akkor kuka, jön a következő a helyükre.

Csak felállni tudnak és lefeküdni a húsgyárakban a vak sötétségben, közben pedig ugyanolyan teljes életet szeretnének élni, mint akár mi magunk is.