Az egyik legnagyobb szemétség, hogy megfosztjuk a saját kedvencünket a karmától, ami a mindennapi szertartásaihoz elengedhetetlen. Ébredés után beleakasztaná a karmait a kaparóba vagy valami keményebb anyagba, aztán miután fut egy nagyot, levezetésképpen szintén jól megkapargatna valamit.

És éppen ez az, hogy ne tegye tönkre a bútorokat, ne kapargasson meg semmit, kivágják a mancsából a karmokat. Mert egy tárgy fontosabb, mint egy élőlény! Mert az, hogy a bútoraink épek és sérülésmentesek legyenek fontosabb, mint hogy a velünk élő állatka boldogan és jól érezze magát. Mert ez olyan neki, mintha minden ujjunkból az első ujjpercig le lenne vágva, nem beszélve arról, hogy a műtét után sokáig nagyon fáj a sebük, pláne amikor lépkednek rajta.

Szörnyű az egész! De rendben van, elfogadom, hogy valaki így gondolja, hogy a bútor értékesebb, de  akkor miért akar az ilyen macskával élni?