Arról az előző posztban leírt gondolatról, hogy "Az ember mindent elpusztít maga körül" ugrik be a következő Ady idézet:
Emberség és jóság csak szavak
S a meghatott,
A megrémült világ nincs sehol
S fáj, hogy vagyok
S fáj, hogy nem lehetek büszke arra,
Hogy ember vagyok.