A legundorítóbb faj az ember, undorító mocskok vagyunk - tisztelet a nagyon kevés kivételnek.

Nem mai sztori, de az elmúlt években elég sokszor eszembe jutott, és ahányszor rágondolok, mindig rá kell döbbenjek, hogy az ember (így kis betűvel) egy olyan vírus a Föld testén, ami mindenre kiterjeszti a hatalmát, jogosnak érzi azt, hogy minden felett rendelkezzen, komolyan gondolja azt, hogy a Föld és annak minden lakója az övé.

És természetesen a sztori kapcsán mindig előjön a mély undor, amikor erre gondolok. Ezt még mesélni sem szoktam, annyira felkavar, hogy létezik ilyesmi. Innen már tényleg csak az erős gyomrúak olvassák tovább (én szóltam).

A történet: Ázsiában léteznek prostituált falvak, ahova össze vannak gyűjtve a szerencsétlen sorsú nők, akik a testüket adják el azért, hogy ők és a családjuk életben maradjanak. Eleve fura ez a mindenáron életben maradni dolog, de ha ezen túllépünk, eljutunk oda, hogy ezeket a falvakat férfiak ezrei látogatják. De az egyik borneoi faluban rábukkantak egy orángutánra is, akit szintén prostituáltként tartottak. Egy majmot! Szexrabszolgaként!

Minden nap leborotválták a testét, ami eleve természetellenes, mert így a moszkitók folyamatosan tudták csípkedni, ezért mindig sebek borították, a száját kirúzsozták, hogy még vonzóbb legyen a beteg állatoknak, akik azért fizettek, hogy egy meztelen, csupa seb, rúzsozott szájú majommal dugjanak, akinek a bokája a falhoz van láncolva. Eleve nem értem, hogy áll fel egy ilyenre valakinek...

Kereslet hiányában a majom megszabadult a rabságból - írnám szívesen. De nem, mert  felállt nekik és mint a lenti képen látható, hosszú sorokban várakoztak arra, hogy sorra kerüljenek és részesei lehessenek egy ilyen hatalmas élménynek. Ez a hányinger. Szerencsétlen majom életét képzeljük el...

Amikor aktivisták ki akarták szabadítani a falusiak mérgezett hegyű botokkal és egyéb fegyverekkel támadták meg őket, hiszen nagyon jól megéltek a majomból, akinek a neve egyébként Pony. Úgy sikerült a mentő akció, hogy gyakorlatilag kivásárolták a szexrabszolgaságból - a stricije rengeteg pénzt kapott, ezért elengedte.

Persze egyből felvetődik a kérdés, hogy mikor ejt rabságba egy újabbat, mikor kezd el futtatni egy másik majmot, egy sokkal jobban elrejtett, nagyobb titokban tartott helyen. Nekem semmi kétségem nincs afelől, hogy ez meg fog történni, mert mint írtam a legundorítóbb faj az ember, undorító mocskok vagyunk.

Kiegészítés: most olvastam egy interjút a szervezet vezetőjével, akik kiszabadították Ponyt. Ha egy férfi lépett hozzá közel, kelletni kezdte magát szerencsétlen, és elkezdte a mozgást, amivel imitálta a szexet. Ezt is beleverték... Hat-hét évesen mentették meg, a futtatója (egy nő egyébként) nem volt hajlandó feladni Ponyt, hiszen"őt mindenki szereti". Mikor el akarták hozni, akkor is azt üvöltözte, hogy elviszik a gyerekét... Egyébként félelmetes a helyi  logika, mert azt gondolták, hogy ezzel az élettel éppen hogy szerencsés a majom.

Amikor rákérdeztek, hogy a szolgáltatást igénybe vevő férfiak rohadékok tudták-e vajon, hogy igazából ez nem egy nő, és ők egy állattal szexelnek, a válasz az volt, hogy igen, lehetett választani, hogy nőt akarnak vagy az orángutánt. És mivel ez egy újdonság volt, sokan ezt választották. Elképesztő és kétségbeejtő ez az egész... Az emberi primitívségnek nincs határa.