Van olyan, hogy a tehenek nem akarnak felállni, hogy behajtsák őket a teherautókra, vagy bárhova, ahova félnek bemenni, ilyenkor mindent elkövetnek, hogy ne kelljen menniük. Lefekszenek a földre, és próbálnak úgy maradni.

Az ember persze nem hagyja, hogy vele szórakozzanak, neki ilyesmire nincs ideje, és amúgy sem fog könyörögni egy állatnak, hanem odacsap, erőből, sokszor. Egyébként otthon sem könyörög az asszonynak hanem egyből üt, a nők abból értenek, és a gyerekeknek sem magyaráz el semmit, hogy mit miért akar, hiszen ő a felnőtt, aki mindent tud, a szíjjal végighúz rajtuk, így legalább ember lesz belőlük.

Szóval ez az ember a tehénnel sem szórakozik, hogy rávegye, álljon fel és induljon, hanem megfogja a farkát és nemes egyszerűséggel eltöri. Felfele húzza, amitől a farokcsontja eltörik, és utána azt csavargatva már könnyen tudja irányítani szerencsétlen állatot. Boldog mindegyik seggfej ilyenkor, hogy mégiscsak az van, amit ő akar.

Ez minden tehenészetben és vágóhídon bevett gyakorlat. A tehén pedig törött farokkal persze, hogy odamegy, ahova akarják, hiszen iszonyúan fáj neki, és talán abbahagyják egy idő után. Viszont így a legyeket sem tudja elüldözni, lehet soha többet, ha rosszul forr össze. Persze a vágóhídon már nincs ilyen gondja, azt a pár órát gyötrő fájdalommal is kibírja, úgyis megölik... Ott már lehet?

Eltörnék az egyik kezünket vagy az egyik ujjunkat, ha valamit akarnának tőlünk, és azt csavargatva iránytanának minket? Ugye milyen abszurd?

Bár nem is az abszurd szót használnám, ez egy végtelenül mocskos szemét megoldás.