Amikor kiderül, hogy vegán vagyok, sokszor megkapom, hogy növényt miért eszem, hiszen azok is éreznek. Érdekes, hogy mindezt általában meglehetősen gunyoros hangnemben: Szerencsétlen répa sikítása nem érdekel? Hogy kétségbe lehetnek esve szegény retkek, amikor kihúzod őket a földből...

Sokat gondolkodtam azon, hogy mit lehet erre mondani, mert nyilván valamit ők is éreznek (bár nem tudjuk mit), de még mindig tény az, hogy egyrészt nekik nincs olyan idegrendszerük, mint az állatoknak, akik biztosan tudják, mi történik velük, érezik a fájdalmat és félelmet, amikor leölik őket - a növényekről ezt nem tudjuk.

Másrészt amikor egy tányér növény és egy tányér hús között választunk, akkor nem egy növény vagy egy állat állítható szembe egymással, ott nem arról van szó, hogy meghal egy birka vagy meghal 5 répa, egy káposzta meg 4 paradicsom.
Abban a pillanatban arról van szó, hogy a mérleg egyik serpenyőjében van az 5 répa, az egy káposzta meg a 4 paradicsom, a másikban pedig ott van a döglött birka plusz rengeteg növény.
Várjál csak, ki rakta fel azt a sok növényt a mérlegre?

A húsevő saját maga. Arra általában senki nem gondol, hogy ha a növényt közvetlenül megesszük, sokkal kevesebbet "ölünk meg" belőle, mintha húst ennénk, mert úgy sokkal kevesebbre van szükségünk. Hiszen az állatok rengeteg növényt esznek meg, mire elérik azt a kort és méretet, amikor levágják őket. Az a rengeteg növény (a mostani konkrét birkán kívül) közvetve szintén a húsevés áldozata.