A minap azon gondolkodtam, hogy milyen nagy szerencse, hogy nem él egy kentúr (és ha már politikai korrektség: kentahölgy) sem közöttünk, mert milyen nagy vita lenne abból, hogy őket most meg lehet enni vagy nem.

Pontosabban az lenne a vita tárgya, hogy ők emberek állatszerű hátsó résszel, vagy állatok emberszerű első résszel, mert ha a második, akkor gondolkodás nélkül, nyugodt szívvel szaporíthatók, ketrecben tarthatók, feldolgozhatók és megehetők lennének.

Egyébként lehet, hogy ők nem kitalált lények, hanem korábban éltek is, csak akkor állatnak nyilvánították őket és azért halt ki a faj?